Nagyon nehéz ezt a listát felállítani mert hát mihez van kedvünk éppen, szomorúsághoz, vagy vidámsághoz. Okossághoz vagy bolondsághoz. Hozzá kell tennem, hogy idén már nem nagyon néztem meg olyan filmet amit ne én választottam volna. Így nem futottam bele a fölösleges fikázásba, ahogy ez már párszor megtörtént. Ezenkívül elismerem, hogy vannak műfajok, amikhez egyáltalán nem értek, így kár is időt fecsérelnem rá. Rangsorolni igen nehéz, mert többé-kevésbé az összes film tetszett amit láttam.
Mert mi is történt ebben az évben itt a lokálon, nézzük vissza hátulról előre: piáltunk Oliva Wilde-dal, ami jó élmény, de sajnos kevés a győzelemhez. Rosszalkodtunk Jude Lawval a Dom Hemingwayben. Ez jó lehet ha egy pasival szeretnénk moziba menni és az a cél, hogy egyikünk se dőljön a kardjába. Na de azért nem fogja itt megnyerni a versenyt.
Nézegettük a borús óceánpartot Jennifer Connellyvel és kardigános haverjaival, és még az is lehet, hogy ezt a filmet még egyszer megnézem.
Végignéztük ahogy Csányi Sándor coming outol, vagyis pont nem, vagy mi. Hát örülök, hogy sikeres lett a mozi de itt nálam nem lesz azért annyira sikeres.
Vitorláztunk egy szuper jót de ez annyira rétegfilm, hogy nem lehet vele versenyt nyeretni. Pedig az óceán itt is szép volt.
Ahogy az erdő is A nyár királyaiban, de mivel nem vagyok kamaszfiú az USA-ban, a film nem érintett olyan mélyen, hogy előre kerüljön a listán.
Az Itt a vége azért van annyira jó, hogy benne lesz az első háromban. Szerintem maradandó mű.
A Mielőtt éjfélt üt az óra is megkerülhetetlen és tényleg jó is.
A Frances Ha is tetszett és szívemhez szólt, de tuti nem fogom többet megnézni.
Camillie bejött és azóta már megnéztem még egyszer, amit a Loréval soha nem tennék. Ugyanez a véleményem az Ébredésről is és sajnos az Ígéret földjéről is. Az ember megnézi ezeket a filmeket, hogy okosodjon,de ha fizetnének érte sem nézi meg őket újra. Croodékat és a Téged akarlak tinifilmet egyszer sem néztem volna meg ha nem kényszerítenek rájuk, így őket most hagyjuk is.
A Minden zsaru rohadékra is kényszerítettek, de azt nem bántam mert színvonalas volt és jól nézett ki egyik-másik rendőr, inkább csak az egyik.
Tegnap viszont megnéztem a Nagy Gatsbyt és leesett az állam. Ezt hívom én művészetnek! Gyönyörű volt és magával ragadó. Külön jó pont, hogy Gatsbynak Bárdy György a komornyikja, ami azért nem semmi. Nem mondom, hogy nem volt ugyanolyan mint a Rómeo és Júlia meg a Moulin Rouge, de azok is csodálatosak voltak. (Nagy kár, hogy nem kapott Oscart érte a vudersön és zuperszexi McGregor.) A regényadaptáció, avagy annak hiánya, nem zavart, mert nem vagyok egy Gatsby, sőt egy Fitzgerald rajongó sem. Mélysége persze nem volt a filmnek, de láthatóan nem is akarták, hogy legyen.
Amúgy a rangsor:
- Mielőtt Éjfélt üt az óra (mert fontos film, és jó is lett)
- Itt a vége (mert zseniális az ötlet)
- Minden zsarú rohadék (jó film és különben is éljen Európa)
- Camille (mert olyan nosztalgikus és okos film)
Mivel valószínűleg többe került megcsinálni mint a fenti négyet, és kritikát sem írtam róla, a Nagy Gatsby nem nyerhetett.
Az a tippem, hogy az Időről időre jó film lehet, de azt nem láttam.