Vegyünk egy csapat olasz macsót akiknek az élete nem épp fenékig tejfel. Egy átlagos munkanapjukon lekurvaanyázzák és leköpdösik őket, ha rosszabb napjuk van kést mártanak a combjukba. Mindezek mellett az ég világon mindenki gyűlöli őket, a saját feleségüket beleérve.
Szeretek olyan filmeket nézni melyek bepillantást engednek olyan idegen, ugyanakkor érdekes élethelyzetekbe amelyekben soha nem voltam és nem is leszek. Mert hát bármily furcsán hangzik, még sose voltam olasz rohamrendőr. Hogy teljesen őszinte legyek nem is szoktam nap mint nap az olasz rohamrendőrök lelkivilágával foglalkozni. Pedig Stefano Sollima filmje alapján ez érdekes területe az életnek.
Az általuk megélt rendkívül erőszakos világban ők is erőszakkal reagálnak a sérelmeikre, és sokszor önbíráskodnak. A törvényeik viszonylag egyszerűek, szemet szemért, fogat fogért, mindenki egyért, egy mindenkiért és hasonlóak, és aki ezeket megszegi arra sem méltó, hogy leköpjék. Egymást „testvéreimnek” szólítják, és ha kell törvényt szegve védik a társukat. Amire nagy szükségük is van, mert a háború nélküli generáció teljesen elvadult tagjai szó szerint vadászik rájuk.
Hogy nők is végig tudják nézni a filmet, mindegyik szereplőnek megismerhetjük a családját és körülményeit, ami jelenesetben egyet jelent a problémáival. Van akinek a fekete felesége nehezen viseli a kívülről rasszistának tűnő rohamrendőri gondolkodást és kicsit homályos indokkal eltiltja a lányától. Van, akinek a fia apja iránti bosszúból rendőrverő skinheadnek áll és ehhez hasonlók.
A film jó ütemben halad a végkifejlet felé, ami elmarad, mert végül is a végtelenségig lehetne ecsetelni Európának ezt a közös problémáját. A film igaz történeten alapul, így szereplőink ott voltak Genovában a tragikus G8as találkozón és átélhetjük velük Filippo Raciti rendőrtiszt és Gabriele Sandri szurkoló halálát is. A Repubblica újságírójának Carlo Bonininek azonos című regényén alapuló szuper filmet mindenkinek de leginkább két fajta embernek ajánlom: mindazoknak akik alfahímnek érzik magukat, mert így magukra ismerhetnek, és azoknak akik szeretnek alfahímeket nézni, sőt mi több a lelkükben turkálni.