A filmkritikus is ember. Nyilvánvaló, hogy az én nememnek és korosztályomnak szólt ez a film. Az ördögi terv sikerült is, mert tényleg bejött.
Vicces volt, de legjobb tulajdonsága mégis az, hogy életszagú. Tudom ez furcsán hangzik, de sok ilyen lány van, nagyon hasonló helyzetben. A szörfös vonal is reális volt, persze erősen eltúlozva, pedig azt ritkán találják el, mondjuk a spanyolok itt kétségtelenül hazai pályán mozognak.
Első látásra úgy tűnt, hogy a főhősnő csúnyának van beállítva mert hatalmas szemüveget visel, és épp mindenki előtt rúgja ki a tényleg igen ronda pasija. Persze az ember furcsállja egy kicsit miért egy világszép színésznő játssza ezt a hálátlan szerepet, de aztán minden a helyére kerül, mert szépen lassan kiderül, hogy főhősünk, Ruth, az ég világon mindenkivel járt már akivel érdemes. Egy bibi van csak, hogy az ex-pasik sorra hívják meg az esküvőjükre, és ő meg nem érzi épp top formában magát. De mindenhova elmegy és mivel jobb ötlete nincs a gyakornok srácot hívja magával a laboratóriumból ahol dolgozik. Nem nehéz megtippelni a happy endet főleg mivel a gyakornok gyerek, Martino Rivas, elég meggyőzőnek tűnik már első látásra is.
Imna Cuesta tényleg nagyon jól néz ki, sokkal szebb mint a két sztárszínésznő akiknek a keveréke. Kevésbé merev az arca mint Selma Hayeknek, de nem is annyira elnagyoltak a vonásai mint Penelope Cruznak. Tökéletesen testesíti meg a déli szépséget, annak minden kerekdedségével, és még jól is játszik. Nem értem mit csinált az elmúlt tíz évben, hiszen már 34 éves. És végre a férfi főhősnek is sikerült olyat választani akinek nem csak a belső tulajdonságai értékelhetők. Jól működnek ketten is, így ezzel sem volt gond.
Irtó jól mulattam ezen a filmen. Könnyen azonosultam a főhőssel mert vesztes volt, de őszinte. Igen, sok poént loptak a legsikeresebb romantikus vígjátékokból, A négy esküvő és egy temetésből (lagzis asztalnál kínos jelent) vagy a Koszorúslányokból(kaki). De ha loptak is, legalább jó helyről loptak. Szerencsére szereztek egy mindenki által ismert, de jó régen elfelejtett mega-romantikus slágert is. Sokat dobott a hangulatunkon mikor Ruth üvöltette kocsijában a Europetól a Carrie-t.
Persze, minden bizonnyal segít egy romantikus filmjátékon ha Spanyolországban játszódik, mert van tenger, meg süt a nap, színesek a ruhák és még az isten háta mögötti, elmaradott falu is filmbe illő díszlet. Kellő ütemben adagolták a humort, a zenét, és a romantikát. Kakis és morbid poénok egy ideje már kihagyhatatlanok a vígjátékokból, így itt sem ússzuk meg őket, de vagy nem voltak olyan durvák, vagy kezdem megszokni őket.
Teljesen kikapcsolódtam másfél órára, és borzadva emlékeztem vissza a régi szerelmi bánatomra, mert bár mindent megszépít az idő, azért pontosan emlékszem, hogy nem volt jó sírni Katinka polski fiátjában a November Rainre.
